A remélt költségvetési bevétel nincs arányban azzal a súlyos veszteséggel, amely a Magyarország lakosságát és vállalkozásait éri általa. Az adónem bevezetése aránytalan terheket ró az alacsonyabb jövedelmű rétegekre, akadályozza az információhoz jutást, az elektronikus ügyintézést. A hazai vállalkozások a nemzetközi piacon verseny hátrányba kerülnek.
Az info-kommunikációs ágazat szereplőit eddig is „kitüntetett” módon adóztatják, a bevezetni szándékozott új adónem vissza fogja a beruházásokat, egyébként indokolatlan költség megtakarítási kényszerhelyzetet teremt, amelynek az ágazatban dolgozók is kárát látják (csoportos létszámcsökkentés, reáljövedelem romlás).
Beruházásokra lenne szükség, ahhoz hogy ezen a területen megőrizzük pozíciónkat, hogy teljesülhessen a kormány vállalása, mely szerint minden háztartásnak biztosítani kell 2018-ra a szélessávú internet elérés lehetőségét. A költségvetési elvonás ezen a területen a nyereségképzést már most is ellehetetleníti, a további terhelés értelmetlené teszi a befektetéseket, az ebből fakadó lemaradásunkért sokkal nagyobb árat fizet az ország, a Magyar Társadalom, mint a remélt adóbevétel.
Követeljük, hogy a kormány, a kormánypártok a korábbi álláspontjuknak megfelelően álljanak el az internetadó bevezetésétől.
Regisztrált felhasználóknak
Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.
Hírek a munka világából
-
A SZEF tiltakozik a közszolgálati „rabszolgatörvény” ellen
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elutasítja a kormányzati igazgatásról szóló törvénytervezetet, mert szétzilálja az államigazgatás szervezetét és felszámolja a maradék jogi garanciákat a kormánytisztviselők munkaviszonyában. A törvénytervezet előzményéhez tartozik a teljesen átgondolatlan és értelmetlen módon végrehajtott őszi létszám-csökkentés az állami szférában.
-
Szolnokon is lezárták az út felét: folytatódik a rabszolgatörvény elleni tiltakozás
Pénteken Veszprémben félpályás útlezárással kezdődött meg a szakszervezetek tiltakozása a rabszolgatörvény ellen. A 13 óra és 14.15 között megtartott útlezáráson körülbelül 15-20 személygépkocsi sorakozott fel a Házgyári út egy szakaszán, a helyi Lb-Knauf cementgyár előtt – olvasható a Mérce írásában.
-
Rabszolgatörvény: Orbán a munkásokért dolgozik
Orbán Viktor szerint a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja. A miniszterelnök az Országházban az atv.hu-nak a szakszervezeti tiltakozásokról azt mondta: figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben.
-
Megérkezett az adat, aminek biztosan nem örülnek a magyar nyugdíjasok
Magyarországon 2018 januárjában 2,6 millió fő, minden negyedik lakos részesült nyugdíjban és egyéb ellátásban. Az ellátottak száma 1,6%-kal csökkent egy év alatt - derül ki a KSH legfrissebb, nyugdíjakról szóló kiadványából. Azt is megtudtuk, hogy az egy főre jutó átlagos öregségi nyugdíj összege 2018 januárjában 129 637 forint volt, ez egy év alatt közel 5%-ot növekedett. Hogy ez mekkora a magyarországi keresetekhez képest? Egyre kevesebb, aminek biztosan nem örülnek a nyugdíjasok, viszont a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók annál inkább – írja a Portfolio.
-
Foggal-körömmel ragaszkodnak közmunkásaikhoz az önkormányzatok
Ha valamikor, akkor most lehetne a legkönnyebben átterelni az elsődleges munkaerőpiacra azt a 142 ezer munkavállalót, aki a közmunkaprogramban ragadt, ehhez kétség sem fér. Akkora a munkaerőhiány az országban, hogy a munkáltatóknak esélyük sincs túl sokat válogatni a hozzájuk jelentkezők közül, még a hagyományosan nehezebben munkához jutó roma álláskeresők esélyei is javultak az utóbbi években. A kormány most az elhelyezkedési juttatás megduplázásával próbálja a közmunkaprogramban maradtakat a kilépésre ösztönözni, a rendszer szereplői szerint azonban ezzel elmegy a valódi problémák mellett. A kistelepülések önkormányzatainak továbbra is úgy kell a közmunka, mint egy falat kenyér, azt pedig, hogy egy munkanélküli miért választja inkább az 52 ezres fizetést nyújtó közmunkát a majdnem kétszer annyit fizető gyári munka helyett, nem kérdezi meg tőle senki. Az Abcug cikke.