Közös demonstráción tiltakoztak a konföderációk tagszervezetei a januárban hatályba lépő törvény ellen. A szakszervezetek a cafeteria-elemek kedvezményes adózásának visszaállítását követelik a családok támogatása, a mobilitás ösztönzése érdekében.

A LIGA és MASZSZ tagszervezetei az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szervezésében közös demonstráción tiltakoztak a januárban hatályba lépő, a cafeteria-elemek kedvezményes adózásának megváltoztatását előíró törvény ellen. A demonstrációt a SZEF és az ÉSZT is támogatta.

A demonstráció Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank épülete előtt kezdődött. A helyszín apropója az volt, hogy az MNB július 28-án készített egy programot 180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatásáért címmel, melyben szerepelnek a következők: Adókedvezmény a vállalati egészségügyi csomagokra, Egészségpénztári be-és kifizetések célzott ösztönzése.

A Szabadság téren Gál Rezső, Szilágyi József és Rabi Ferenc szólalt fel, majd a szervezők petícióval fordultak az MNB elnökéhez, amelyben azt kérték, hogy „saját eszközeivel segítse elő a szakszervezeti konföderáció törekvéseinek teljesülését a béren kívüli juttatások vonatkozásában”. A petíciót a jegybank részéről nem vette át senki, így a demonstráció szervezői az épület falára ragasztották.

A tüntetők innen az Országházhoz vonultak, ahol a szónokok Hatvani Jácint, Csóti Csaba és Székely Tamás voltak. A beszédekben elhangzott többek között az, hogy

  • sok politikus nem ismeri a munka világát, de az új adójogszabályokkal „durván beleavatkoztak a munka világába”,
  • a fejlett munkakultúrát és juttatási rendszert biztosító, jelentős értéket előállító munkaadóknál juttatási rendszerét szüntetik meg,
  • a kormány mutasson példát és béresítse az állami munkavállalók cafeteria-juttatásait úgy, hogy abból ne legyen nettó jövedelem csökkenés,
  • a béren kívüli juttatások rendszere nem luxus.

 

A tüntetés végén Szilágyi József és Székely Tamás petíciót adott át a Miniszterelnökség munkatársának, a dokumentumot a szervezők miniszterelnöknek címezték. A petícióban közölték:

(…) a béren kívüli juttatások kiemelten fontos gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulását segítik, amelyeknek a megszüntetése a munkaerő megtartása, az élet- és munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés és a hosszú távú öngondoskodás ellen hat. (…)

 

 

 

   

 

 

 

Regisztrált felhasználóknak

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

Hírek a munka világából

  • A SZEF tiltakozik a közszolgálati „rabszolgatörvény” ellen

    A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elutasítja a kormányzati igazgatásról szóló törvénytervezetet, mert szétzilálja az államigazgatás szervezetét és felszámolja a maradék jogi garanciákat a kormánytisztviselők munkaviszonyában. A törvénytervezet előzményéhez tartozik a teljesen átgondolatlan és értelmetlen módon végrehajtott őszi létszám-csökkentés az állami szférában.

  • Szolnokon is lezárták az út felét: folytatódik a rabszolgatörvény elleni tiltakozás

    Pénteken Veszprémben félpályás útlezárással kezdődött meg a szakszervezetek tiltakozása a rabszolgatörvény ellen. A 13 óra és 14.15 között megtartott útlezáráson körülbelül 15-20 személygépkocsi sorakozott fel a Házgyári út egy szakaszán, a helyi Lb-Knauf cementgyár előtt – olvasható a Mérce írásában.

  • Rabszolgatörvény: Orbán a munkásokért dolgozik

    Orbán Viktor szerint a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja. A miniszterelnök az Országházban az atv.hu-nak a szakszervezeti tiltakozásokról azt mondta: figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben.

  • Megérkezett az adat, aminek biztosan nem örülnek a magyar nyugdíjasok

    Magyarországon 2018 januárjában 2,6 millió fő, minden negyedik lakos részesült nyugdíjban és egyéb ellátásban. Az ellátottak száma 1,6%-kal csökkent egy év alatt - derül ki a KSH legfrissebb, nyugdíjakról szóló kiadványából. Azt is megtudtuk, hogy az egy főre jutó átlagos öregségi nyugdíj összege 2018 januárjában 129 637 forint volt, ez egy év alatt közel 5%-ot növekedett. Hogy ez mekkora a magyarországi keresetekhez képest? Egyre kevesebb, aminek biztosan nem örülnek a nyugdíjasok, viszont a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók annál inkább – írja a Portfolio.

  • Foggal-körömmel ragaszkodnak közmunkásaikhoz az önkormányzatok

    Ha valamikor, akkor most lehetne a legkönnyebben átterelni az elsődleges munkaerőpiacra azt a 142 ezer munkavállalót, aki a közmunkaprogramban ragadt, ehhez kétség sem fér. Akkora a munkaerőhiány az országban, hogy a munkáltatóknak esélyük sincs túl sokat válogatni a hozzájuk jelentkezők közül, még a hagyományosan nehezebben munkához jutó roma álláskeresők esélyei is javultak az utóbbi években. A kormány most az elhelyezkedési juttatás megduplázásával próbálja a közmunkaprogramban maradtakat a kilépésre ösztönözni, a rendszer szereplői szerint azonban ezzel elmegy a valódi problémák mellett. A kistelepülések önkormányzatainak továbbra is úgy kell a közmunka, mint egy falat kenyér, azt pedig, hogy egy munkanélküli miért választja inkább az 52 ezres fizetést nyújtó közmunkát a majdnem kétszer annyit fizető gyári munka helyett, nem kérdezi meg tőle senki. Az Abcug cikke.