Közös demonstráción tiltakoztak a konföderációk tagszervezetei a januárban hatályba lépő törvény ellen. A szakszervezetek a cafeteria-elemek kedvezményes adózásának visszaállítását követelik a családok támogatása, a mobilitás ösztönzése érdekében.

A LIGA és MASZSZ tagszervezetei az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete és a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szervezésében közös demonstráción tiltakoztak a januárban hatályba lépő, a cafeteria-elemek kedvezményes adózásának megváltoztatását előíró törvény ellen. A demonstrációt a SZEF és az ÉSZT is támogatta.

A demonstráció Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank épülete előtt kezdődött. A helyszín apropója az volt, hogy az MNB július 28-án készített egy programot 180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatásáért címmel, melyben szerepelnek a következők: Adókedvezmény a vállalati egészségügyi csomagokra, Egészségpénztári be-és kifizetések célzott ösztönzése.

A Szabadság téren Gál Rezső, Szilágyi József és Rabi Ferenc szólalt fel, majd a szervezők petícióval fordultak az MNB elnökéhez, amelyben azt kérték, hogy „saját eszközeivel segítse elő a szakszervezeti konföderáció törekvéseinek teljesülését a béren kívüli juttatások vonatkozásában”. A petíciót a jegybank részéről nem vette át senki, így a demonstráció szervezői az épület falára ragasztották.

A tüntetők innen az Országházhoz vonultak, ahol a szónokok Hatvani Jácint, Csóti Csaba és Székely Tamás voltak. A beszédekben elhangzott többek között az, hogy

  • sok politikus nem ismeri a munka világát, de az új adójogszabályokkal „durván beleavatkoztak a munka világába”,
  • a fejlett munkakultúrát és juttatási rendszert biztosító, jelentős értéket előállító munkaadóknál juttatási rendszerét szüntetik meg,
  • a kormány mutasson példát és béresítse az állami munkavállalók cafeteria-juttatásait úgy, hogy abból ne legyen nettó jövedelem csökkenés,
  • a béren kívüli juttatások rendszere nem luxus.

 

A tüntetés végén Szilágyi József és Székely Tamás petíciót adott át a Miniszterelnökség munkatársának, a dokumentumot a szervezők miniszterelnöknek címezték. A petícióban közölték:

(…) a béren kívüli juttatások kiemelten fontos gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulását segítik, amelyeknek a megszüntetése a munkaerő megtartása, az élet- és munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés és a hosszú távú öngondoskodás ellen hat. (…)

 

 

 

   

 

 

 

Regisztrált felhasználóknak

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

Hírek a munka világából

  • Az Emmi felelős azért, hogy szegénység miatt veszik el a gyerekeket

    A Fővárosi Törvényszék első fokon kimondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felel azért, mert tömegesen szakítanak el szegénység miatt gyerekeket a családjuktól Nógrád megyében. A pert még 2017-ben indította az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC), amiatt a több évtizedes gyakorlat miatt, hogy többségében roma gyermekeket, kizárólag anyagi okból emelnek ki családjukból. A perben azonban nem sikerült bizonyítani, hogy ez a rossz gyakorlat egyben a roma gyerekek diszkriminációját is eredményezi. A bíróság egy módszertani útmutató létrehozására kötelezte az Emmit, amiben meghatározzák az anyagi veszélyeztetettség miatti kiemelés gyakorlatát, és hogy hogyan lehet megszüntetni azt. Az Abcúg cikke.

  • 2020-ra az EU-ban már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek, mint Magyarországon

    Magyarország jól teljesít, csak a többi ország többnyire jobban. Legalábbis ami a bérek elosztását, a termelékenység és a bérek növekedésének az egymáshoz való viszonyát, a bérfelzárkóztatást és a létminimumon vagy az alatt élők számának a visszaszorítását illeti – derült ki szerdán a Friedrich Ebert Stiftung magyarországi és régiós bérfelzárkózás témakörében tartott konferenciáján. A német politikai és társadalomkutató alapítvány budapesti irodája 2015 óta minden nyáron konferenciát rendez a hazai reálbérek alakulásáról. Az idei, félházas rendezvényen főleg szakértők és újságírók hallgatták a legfrissebb eredményeket a Kossuth Klub nagytermében – írja a Qubit.

  • Kezdődhet az MTA kifosztása

    Több százmillió forintot vonna el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Titkárságától és Létesítménygazdálkodási Központjától is a kormány egy kedden benyújtott, és az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága által még aznap elfogadott határozati javaslat szerint – írja a Népszava.

  • Szakszervezetek: elmaradnak a fizetések a termelékenység alapján indokolttól

    A magyarországi munkaadók kevesebb munkabért fizetnek, mint amennyit a termelékenység alapján adhatnának - mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerdán Budapesten, a Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén.

  • Fontos kérdéseket tettek fel a magántanulók szülei és tanárai a tervezett változtatásokról

    Az egyéni munkarend azonos-e a jelenlegi magántanulói státusszal? Változik-e az osztályozóvizsgák lebonyolítása? Melyik hivatali szerv dönt majd az egyéni munkarendet igénylő diákok kérvényéről, és milyen kritériumrendszer alapján? Többek között ilyen kérdéseket tettek fel kedd esti közleményükben magántanuló diákok szülei és tanárai a köznevelési törvény módosító javaslatára reagálva – olvasható az eduline.hu cikkében.