Több mint tízezren tüntettek a rabszolgatörvény ellen december 8-án. A demonstrációt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezte, és a MASZSZ tagszervezetein kívül több konföderáció, számtalan szakszervezet csatlakozott. Másokkal együtt a Távközlési Szakszervezet népes, látványos és hangos tábora is ott volt a tömegben, amely a budapesti Jászai Mari térről a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán felállított színpadhoz vonult, ahol több vezető is gyújtóhangú beszédet mondott.

A Jászai Mari téren több mint tízezer embert gyűlt össze a szakszervezetek hívására, hogy követeljék a kormánytól: vonja vissza a rabszolgatörvény – 400 óra túlmunka, 3 éves munkaidőkeret végén elszámolva – elfogadására tett javaslatot. A tüntető tömeg hatalmas hangzavarral fegyelmezetten vonult az Alkotmány utca és a lezárt Kossuth Lajos tér sarkán felállított színpadhoz.

Elsőként Kordás László a MASZSZ elnöke szólalt fel. Követelte a benyújtott Mt. módosítás azonnali visszavonását, bejelentette, hogy további akciókat szerveznek, és „ha kell gyárról gyárra fogunk megharcolni az igazunkért!”.

Szilágyi József az EVDSZ elnöke szerint még törvénnyel sem lehet eltérni az Európai Unió munkajogi irányelvétől, nem lehet szó semmilyen önként vállalt túlmunkáról.

Eörsi Nóra a Hallgatói Szakszervezet képviselőjeként azt mondta, hogy ma a diákokat a felsőoktatás ügye jobban érinti, de kiállnak a dolgozók mellett a tervezett törvénymódosítás ellen.

Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy az állami hivatalokban dolgozók új jogállásról szóló törvény is arról szól, hogy dolgozzanak többet,  mindkét törvény a munkaidő és a túlórák növelésével akarja a munkaerőhiányt kezelni, de ez nem jó megoldás.

Székely Tamás a MASZSZ alelnöke úgy fogalmazott: az országgyűlési képviselőket nem érdekli a család még a Családok évében sem, úgy gondolják, hogy 400 túlóra még belefér és elég három év után kifizetni azt. Kijelentette, hogy  "A magyar szakszervezet cselekvő ereje most pedig az, hogy minden egyes munkahelyen egyenként állunk ellen".

A demonstrációról készült videók:

videó 1   

videó 2   

videó 3

   

Regisztrált felhasználóknak

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

Hírek a munka világából

  • Ilyen zsúfoltságban senki sincs biztonságban – figyelmeztet a BKV-szakszervezet

    Hibás és veszélyes ötletnek tartják a budapesti járatritkítást a szakemberek. A tömegközlekedésben dolgozókat tömörítő érdekképviselet vezetője szerint a BKK nem járt el helyesen azzal, hogy a szünidei és a szombati menetrendet cserélgette. A szakszervezet elnöke attól tart, hogy a fővárosban tapasztalható zsúfoltságban senki nincs biztonságban. Hasonlóan nyilatkozott a lapunk által megkérdezett járványügyi szakember, aki a maszkviselés és járatokon való minél nagyobb távolságtartás együttes fontosságára hívta fel a figyelmet.

  • Lehet-e Magyarországon veszélyhelyzeti alapjövedelem?

    Miközben a munka nélküli pénzosztogatás, a segélyezés egyáltalán nem illik bele az Orbán-kormány ideológiájába, a koronavírus-járvány miatti gazdasági károk enyhítésére egyre több ország dönt egyfajta alapjövedelem átmeneti bevezetéséről. Európai szakemberek mellett magyar közgazdászok és az ellenzéki pártok is szorgalmazzák. Az mfor.hu cikke.

  • Ezek a cégek toboroznak jelenleg is

    A Talentuno összegyűjtött egy listát azokról a magyarországi cégekről, melyek továbbra is keresnek új munkatársakat. Az adatok 100%-ban a közösségtől származnak. Kérik, hogy aki tudja, adja hozzá cégét, ha munkaerőt keres. A lista folyamatosan, élőben frissül, hogy a rohamosan változó helyzetben naprakészek maradhassanak. 

  • Szakszervezetek: a munkahelyek megmentése és a munkanélkülivé váltak bérének pótlása most a legfontosabb

    A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) Orbán Viktornak szánt levélben foglalt állást a munkavállalók megélhetését és egészségét egyre fokozottabban veszélyeztető koronavírus járvány miatt kialakult foglalkoztatási helyzettel kapcsolatban. A Mérce cikke.

  • Így hat az emberekre a hetekig tartó bezártság

    Kijárási korlátozás van érvényben Magyarországon a koronavírus miatt, ami azt jelenti, hogy az emberek csak akkor hagyhatják el az otthonukat, ha halaszthatatlan dolguk van, mint például a bevásárlás, orvoslátogatás, gyógyszerkiváltás vagy a munkába járás. Ennek az a célja, hogy csökkentsék az emberi kontaktusokat és lassítsák a járvány terjedését. A korlátozás elrendelése előtt is már sokan otthon maradtak, így van aki már hetek óta nem ment sehova. Gaál Viktor pszichológus az Origónak elmondta, hogy a bezártság milyen hatással van az emberekre és a kapcsolataikra, és tanácsot adott, hogy hogyan kezeljük a kialakult helyzetet.