Több mint tízezren tüntettek a rabszolgatörvény ellen december 8-án. A demonstrációt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezte, és a MASZSZ tagszervezetein kívül több konföderáció, számtalan szakszervezet csatlakozott. Másokkal együtt a Távközlési Szakszervezet népes, látványos és hangos tábora is ott volt a tömegben, amely a budapesti Jászai Mari térről a Kossuth tér és az Alkotmány utca sarkán felállított színpadhoz vonult, ahol több vezető is gyújtóhangú beszédet mondott.

A Jászai Mari téren több mint tízezer embert gyűlt össze a szakszervezetek hívására, hogy követeljék a kormánytól: vonja vissza a rabszolgatörvény – 400 óra túlmunka, 3 éves munkaidőkeret végén elszámolva – elfogadására tett javaslatot. A tüntető tömeg hatalmas hangzavarral fegyelmezetten vonult az Alkotmány utca és a lezárt Kossuth Lajos tér sarkán felállított színpadhoz.

Elsőként Kordás László a MASZSZ elnöke szólalt fel. Követelte a benyújtott Mt. módosítás azonnali visszavonását, bejelentette, hogy további akciókat szerveznek, és „ha kell gyárról gyárra fogunk megharcolni az igazunkért!”.

Szilágyi József az EVDSZ elnöke szerint még törvénnyel sem lehet eltérni az Európai Unió munkajogi irányelvétől, nem lehet szó semmilyen önként vállalt túlmunkáról.

Eörsi Nóra a Hallgatói Szakszervezet képviselőjeként azt mondta, hogy ma a diákokat a felsőoktatás ügye jobban érinti, de kiállnak a dolgozók mellett a tervezett törvénymódosítás ellen.

Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy az állami hivatalokban dolgozók új jogállásról szóló törvény is arról szól, hogy dolgozzanak többet,  mindkét törvény a munkaidő és a túlórák növelésével akarja a munkaerőhiányt kezelni, de ez nem jó megoldás.

Székely Tamás a MASZSZ alelnöke úgy fogalmazott: az országgyűlési képviselőket nem érdekli a család még a Családok évében sem, úgy gondolják, hogy 400 túlóra még belefér és elég három év után kifizetni azt. Kijelentette, hogy  "A magyar szakszervezet cselekvő ereje most pedig az, hogy minden egyes munkahelyen egyenként állunk ellen".

A demonstrációról készült videók:

videó 1   

videó 2   

videó 3

   

Regisztrált felhasználóknak

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

Hírek a munka világából

  • Veszélybe kerültek az önkormányzati dolgozók

     

    Veszélybe került az önkormányzati dolgozók helyzete, mert számos kormányzati döntés hátrányos volt az önkormányzatok költségvetési pozíciójára - jelentette ki a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke pénteken budapesti sajtótájékoztatón.

  • Dolgozna, de túl idős, nyugdíjba menne, de túl fiatal

    A kormány 2012 januárjában megszüntette a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, így a korkedvezményes nyugdíjat is, emiatt azonban éppen azok nem mehetnek korábban nyugdíjba, akiknek egészségi, fizikai, illetve pszichés állapota munkájukból adódóan romlott le, mint például a tűzoltók, rendőrök, búvárok, bányászok stb. Már ezzel az intézkedéssel is rengeteg ember kényszerült nehéz helyzetbe, de mellettük megjelent egy másik, az új rendszert súlyosan elszenvedő csoport is. A Mérce írása.

  • Eltűnt lex Gyöngyöspata: a kormány szerint jobb megoldás a rendőrbottal, bilinccsel felszerelt iskolaőr

    Kikerült a köznevelési törvény parlamentnek benyújtott módosító tervezetéből az a javaslat, amely törvényi szinten is megerősítette volna: ne csak pénzbeli kártérítést kaphasson az, aki nem jutott megfelelő oktatáshoz, hanem oktatási, felnőttképzési szolgáltatást is megítélhessen számára a bíróság - írja a Népszava.

  • A német kormány akár 4 milliárd eurós pénzügyi segítséget is nyújthat az önkormányzatoknak

    Ausztria után Németország kormánya is ígéretet tett arra, a koronavírus-járvány nyomán kialakult súlyos anyagi helyzetükben komplex segítséget nyújtanak az ország önkormányzatainak. Olaf Scholz, a szövetségi kormány szociáldemokrata pénzügyminisztere mindezt a Welt am Sonntagnak nyilatkozta vasárnap hajnalban. A Mérce írása.

  • Kiderült, mennyi pénzt kapnak jövőre a magyar nyugdíjasok

    A tizenharmadik havi nyugdíj visszavezetéséről szóló előterjesztés vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön. A javaslatot kormánypárti és ellenzéki képviselők is támogatásukról biztosították, utóbbiak ugyanakkor kritikát is megfogalmaztak. Novák Katalin államtitkár beszédében összefoglalta, hogy 2021-ben a 3%-os emeléssel, a nyugdíjprémiummal és a 13. havi nyugdíj első heti összegével összesen mekkora plusz juttatásban részesülnek az időskorúak. Az is kiderült beszédéből, hogy az átlagnyugdíj jövőre 147 ezer forintra emelkedhet – írja a Portfolio.